A Raoul Wallenberg Egyesület 15 éve
- december 17.-én társadalmi kezdeményezésként alakult meg a Raoul Wallenberg Egyesület.
A pártállami körülmények oldódtak, önálló, civil társadalmi kezdeményezéseknek több tér nyílt, a szólás és vélemény-nyilvánításnak az 1988-as Egyesülési Törvény teret adott. Ezzel egyidejűleg megjelent a –társadalmunkból már kiveszettnek gondolt- szélsőséges, kirekesztő és rasszista hang. Az egyesület alapítói –egyetemi és főiskolai hallgatók, szociológusok, közgazdászok, újságírók és más, tenni kívánó magánemberek és közéleti személyiségek- ez ellen emelték fel szavukat. Tudták, hogy a demokrácia védelme, a toleráns közélet és a kisebbségek védelme nélkül elképzelhetetlen.
Raoul Wallenberg a náci Németország által 1944-45-ben megszállt Magyarországon tevékenykedő svéd diplomata a vészkorszak idején többezer magyar zsidó életét mentette meg. 1945 januárjában a szovjet hatóságok letartóztatták és máig is tisztázatlan körülmények között a Szovjetunióba hurcolták. Egyesületünk azért vette fel a nevét, mert tevékenysége szimbóluma lehet az emberi helytállásnak, az üldözött emberek érdekében végzett munkának.
Az Egyesület tagjai közé már kezdettől fogva, az ország legkülönbözőbb területeiről léptek be tagok. Igazán országos egyesületté az általában önállósult programmal megalakult tagcsoportok révén vált. A regionális, illetve helyi jellegű problémák kezelése az Egyesület egésze számára is fontos.
· Pécsi és dunaharaszti-i csoportjaink elsősorban a cigányság életéhez, kultúrájához, oktatásához fűződő problémák képviseletével foglalkoznak, néha interregionális szinten is.
· A székesfehérvári szervezet tudatosan vállalta az egyesületet céljainak helyi megjelenítését, a városban és Fejér Megyében a többségi és kisebbségi társadalom közötti kisebbségi és emberi-jogi konfliktusoknál a hidak építését. 1997-ben a Rádió utca néven elhíresült konfliktusnak voltak csendes, mértékadó konfliktuskezelői.
· A Szegedi, Csongrád Megyei Csoport elsősorban a helyi nemzetiségi és etnikai szervezeteknél jelentkező problémák kezelését végzik. Általuk szerveződik egy Csongrád Megyei Regionális Jogvédő Központ.
Az Egyesület tevékenységét kettősség jellemzi; egyrészt a névadóhoz méltó hagyományőrzés, másrészt az aktuális kisebbségi emberi jogi problémák kezelése, képviselete.
- Alapításunk óta arra törekszünk, hogy névadónk tevékenysége mindenki számára ismert legyen. Ennek érdekében támogatjuk az életével és magyarországi működésével foglalkozó kutatásokat, emlékhelyeinek felkutatását és ápolását.
· Egyik kezdeményezői vagyunk annak, hogy a háború után közadakozásból elkészült, de felavatása előtt elszállított, jelenleg Debrecenben lévő emlékműve az eredeti helyére, a Szent István parkba kerüljön vissza. Egyesületünk alapítói, már 1988-ban ezt a célt hirdették meg. 1999-ben valósult meg.
· Minden évben Augusztus 4.-én megünnepeljük születésnapját, a Szilágyi Erzsébet fasorban álló szobránál.
· Január 17.-én gyertyás megemlékezést tartunk a Wallenberg utcában ott (ahol elhurcolása előtt Pesten utoljára látták) és újabban a Szent István parkban helyreállított Wallenberg emlékműnél.
· Néhány tagunk magán kezdeményezésére a Budapesti Történeti Múzeumban első alkalommal Wallenberg emlékkiállítás jött létre. (1992.)
· Az 1990-ben – a Raoul Wallenberg Egyesület és MKB Rt. által – alapított Raoul Wallenberg Alapítvánnyal közösen megindítottuk a Wallenberg Füzetek sorozatot.
- A hagyományőrzéshez – az ismert II. Világháborús események miatt – hozzá tartozik a magyarországi antirasszista és antifasiszta hagyományok ápolása. Az antifasiszta ellenállásnak és embermentésnek sok kitűnő példáját ismerjük. Támogattuk és támogatjuk, hogy az embermentés minden formája és minden szereplője kapjon helyet a megemlékezések során. E tekintetben sok magyar és külföldi társszervezettel tartunk kapcsolatot. Kölcsönösen részt veszünk egymás megemlékezésein. Számunkra is kiemelkedően fontos volt az 1994 és 1995-ös év, a magyarországi holokauszt 50. Évfordulója. Számos ezzel kapcsolatos rendezvényen vettünk részt, vagy voltunk szervezők.
A kirekesztő magatartással szembeni fellépés magyarországi hagyománya különösen érdekes és fontos történelmünket ismerve. E témakörben két igen tanulságos konferenciát is rendeztünk, “Befogadó Magyarország”, ill. “A kirekesztés gyökerei Magyarországon” címmel. A konferenciák legfőbb célja a humanista hagyományok, illetve az átmeneti problémák bemutatása volt és az elhangzott előadások anyagának mielőbbi eljuttatása a középiskolák történelem-tanáraihoz. (Kiadásuk folyamatban van.)
Amerikában 1992-óta már van Raoul Wallenberg emléknap (október 5.-én). Magyarországon, ahol tevékenykedett és több ezer ember közvetlenül is neki köszönheti életét, sokáig nem sikerült elérni egy Wallenberg, vagy Tolerancia nap beiktatását naptárunkba, de tevékenységének törvényi megörökítését sem. (Számos rendezvény ugyanakkor már született: Raoul Wallenberg díszpolgár lett, szobrok és táblák jelzik több ponton tevékenységét.) E tekintetben jelentett nagy lépést, amikor 2000 júniusában az egyesületünkbe látogatott Nane Annan, Raoul Wallenberg unokahúga, az ENSZ főtitkárának felesége. Június 30.-án vele egyeztetve megállapodtunk, hogy ha egyéb támogatónk nincs is, magunk kezdeményezzük az “Embermentők napja” ünnepét. Ez természetesen csak részmegoldás lehet, de mégis jelentős előrelépés lehetne, sajnos még nem sikerült.
Az Egyesület életében meghatározó másik tevékenység Raoul Wallenberg örökségének aktuális képviselete. Annak idején, Budapesten Wallenberg igen nehéz körülmények között dolgozott. Ma szerencsére más helyzetben élünk, a feszültségek is más természetűek, de ezeket is meg kell oldani. Fellépünk a kisebbségellenes társadalmi tendenciák, emberi-jogi sérelmek, adott esetben durva atrocitások ellen. Munkánk fő célkitűzése, hogy a többségi társadalom és az aktuális kisebbség között hidakat építsünk és ennek érdekében mozgósítjuk kapcsolatainkat a magán személyekhez, az illetékesekhez, valamint a közvéleményhez is fordulunk. Nagyon fontos szerepet tulajdonítunk a prevenciónak – a konfliktusmegelőző programoknak, a toleráns, humanista értékek társadalmi népszerűsítésének.
· Egyesületünk ifjúsági csoportja révén – a tolerancia és a másság tiszteletét bemutató – találkozókat kezdeményeztünk középiskolásokkal és egyetemistákkal
· Egyetemek szemináriumaira, TDK megbeszéléseire kapunk céljaink képviseletében meghívást. Részt vettünk a cigányellenesség témájában több nyilvános vitán és fórumokon, pl. legutóbb a szegedi rendőrfőkapitánnyal.
· Televízióban – vidéki és városi televízióban egyaránt – gyakran kapunk megszólalási lehetőséget. Újságokban jelennek meg tagjaink politológiai és szociológiai elemző írásai. Ezek a megszólalások gyakorlatilag az Egyesület tevékenységének szinte minden területét érintik.
· Az emberi jogi és kisebbségi kérdésekben számos konferenciát, egyeztetést és fórumot szerveztünk, valamint rendeztünk.
Az egyik legrégebben működő kisebbségi emberi-jogi egyesület vagyunk, ezzel is magyarázható, hogy igen szerteágazó a tevékenységünk. Gyakorlatilag minden kisebbségi emberi-jogi területtel foglalkozunk. Nincs módunk, energiánk és szakmai muníciónk arra, hogy teljesen végig vigyünk minden ügyet, politikai kezelésükben viszont kezdeményezők, ill. közreműködők lehetünk. Működtetjük társadalmi és szakmai kapcsolatainkat. Más civil, emberi-jogi szervezetekkel, a feladatok és az értékek mentén együttműködünk. Noha az alapszabályunk szerint nem kötődünk egyetlen párthoz, vagy pártszerűen működő szervezethez, de a politikai élet minden olyan szereplőjével igyekszünk jó kapcsolatokat ápolni, akiknek a számára a toleráns, humanista értékek fontosak és hajlandók ennek az érdekében cselekvően fellépni. A mindenkori kormánypártok és az ellenzékhez fűződő viszonyunkat is ez motiválja.
Állásfoglalásaink miatt az ismertebb civil társadalmi szervezetek közé tartozunk. (Kicsit már anekdotába illik, hogy a szélsőjobboldal egyik legharsányabb szónoka Szabó Albert: a “Wallenberg Társaságot, az Országból történő kizavarásra” ítélte. Ezt akár munkánk elismeréseként is kezelhetjük. Csurka István is tett hasonló nyilatkozatot.) Meghatározó profiljaink között, markánsan megfigyelhető, bizonyos hangsúlyeltolódás. Míg a rendszerváltás éveit az érlelődő antiszemitizmus elleni fellépések jellemezték, később a Magyarországon tanuló, vagy egyéb módon itt tartózkodó színes bőrűekkel szembeni – általában bőrfejű – atrocitások határozták meg. (Amikor ezek 1993-1994 körül „lecsengtek”, igen sok külföldi diák megfélemlítve hagyta el az országot.) A cigányellenességgel szembeni programjaink az eltelt évek alatt egyenletesen jellemzik működésünket.
- Tevékenységünket – alapszabályunk alapján – az Ország határain belül folytathatjuk, de kapcsolatainkat már nemzetközi szinten is kezeljük. Ez több rendezvényünk esetén nagy segítséget jelentett/jelent:
· Az amsterdami Anna Frank Házzal gyümölcsöző együttműködés alakult ki. (A Holland szervezet hasonlóan működik, mint a mi szervezetünk.) Az Anna Frank életéről és a holokauszt szörnyűségeiről szóló kiállítás budapesti megrendezését segítettük, melyhez az “Anna Frankok Magyarországon” c. kiállításunkkal és több kísérő rendezvénnyel társultunk.
· Igen fontosak azok a kapcsolataink, melyek a világ különböző részein működő Raoul Wallenberg egyesületekhez fűznek, svédországi, izraeli, argentínai, amerikai, kanadai és más szervezetek profiljai gyakran különbözőek, de a legalapvetőbb, az értékazonosság és Wallenberg neve is összeköt.
AZ EGYESÜLET TÖRTÉNETE 1988-2004. KÖZÖTT
(A teljesség igénye nélkül.)
dec. 17.-én civil polgári kezdeményezésre megtartja alakuló ülését az egyesület.
Az általános megemlékezéseken túl (amelyet a későbbiekben is csak egyes években jelzünk) az önmeghatározás és a várható országgyűlési választások tisztaságával összefüggő egyeztetések kezdeményezése határozta meg a tárgyévet.
Számos fórumon – sajtóban és elektronikus kommunikációkban egyaránt – felléptünk az erősödő szélsőjobb megnyilvánulásaival kapcsolatosan.
Jan. 17.-én megemlékezés a Wallenberg utcában.
Az Országgyűlési választások etikai tisztaságának felügyeletében való aktív területi és országos közreműködés.
Díszőrség a fasiszta jelképekkel telemázolt budai Wallenberg szobor előtt. E rendezvényünkön az akkori politikai élet minden meghatározó szereplője megjelent és kinyilvánította, hogy számára a fasizmusnak mindenfajta régi és új megnyilvánulása elfogadhatatlan. (A három legmagasabb főméltóság mellett 65 párt és társadalmi szervezet tisztelgett a szobor előtt.)
Tényfeltáró Bizottság utazott Miskolcra a helyi cigányságot „gettóba” kényszeríteni szándékozó városi törekvések feltárására.
A Wallenberg c. film megtekintése. Budapesten és vidéken programok szervezése a filmhez kapcsolódva.
Werner Herzog izraeli államfővel közös koszorúzás a budai Wallenberg szobornál.
A cigányellenes atrocitások tényfeltárása Tiszadobon.
Közreműködés a Martin Luther King Egyesület megalakulásában.
Fórum az egyházpolitikai kérdésekről, valamint kiemelten a hitoktatásról. Az összes Magyarországon működő kis és nagyegyház képviseltette magát a vitában.
A testi és szellemi fogyatékos emberek jogairól és lehetőségeiről szerveztünk Fórumot a NEVI-vel közösen, előkészítendő a Fogyatékos emberekről szóló törvényt.
Kisebbségi és emberi-jogok Magyarországon c. 3 napos konferencia több szekciójának szervezése, a Fővárosi Önkormányzattal közösen.
Vita a Kisebbségi törvényről.
Vita az Idegenrendészeti törvényről.
A pécsi Gandi Alapítvány és Gimnázium előkészítésében, szervezésében, később az alapítvány munkájában való közreműködés.
Közreműködtünk a Dyslexia Szövetség létrejöttében.
Közreműködtünk a Demokratikus Charta november 24.-i tömegdemonstrációján.
Október 5.-e az USA-ban Raoul Wallenberg Emléknap. Egyesületünk kezdeményezte és máig is kezdeményezi egy Wallenberg nap elfogadását, ill. emlékének törvényben való megörökítését.
Raoul Wallenberg emlékkiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeumban, néhány tagtársunk magánkezdeményezésére.
Tiltakozások az ellen, hogy bőrfejűek, újfasiszták színes bőrű diákokat és cigányokat vernek és velük szemben a rendőrség nem, vagy csak erélytelenül lép fel.
Kisebbségek-előíéletek-demokrácia c. vitaest a Budapesti Ismeretterjesztő Társasággal közös rendezésben.
Konferencia a menekültügyről. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szervezésében.
Egri Romatüntetés szervezésében és rendezésében való közreműködés.
A Minoritás Alapítvány és Kisebbségkutató központja felállításában több tagunk is közreműködött és munkájában részt vesz.
Tényfeltáró vizsgálatok, ill. jogi segítségnyújtás. Lakitelken, Érden, Hajdubagoson, Tiszabőn.
Fórum a holokausztról.
Részvétel a MEASZ és a MAZSIHISZ megemlékezésein a Holokauszt Emlékév rendezvényein, Budapesten és vidéki városokban.
Carl-Ivan Danielsson, Raoul Wallenberg és Per Anger emlékére emléktábla avatás a Minerva u. 3/b alatt.
Beszélgetés a pártok ifjúsági szervezetei képviselőivel az előítéletekről. Az Egyesület Ifjúsági Csoportja szervezésében.
Részvétel a pécsi holokauszt konferencián.
Romatüntetés szervezésében és rendezésében való közreműködés Gyöngyösön, a bőrfejűek atrocitásai ellen.
„Anna Frank Emlékkiállítás” és „Anna Frankok Magyarországon” című kiállítás, az amsterdami Anna Frank Házzal közös rendezés, a Budapesti Zsidó Múzeum közreműködésével.
· Az eseményhez filmvetítések, színházi előadások, koncertek, viták és konferencia kapcsolódott, valamint általános és középiskolák számára folyamatos tárlatvezetés.
· Az eseményekhez kapcsolódva érdekes színfolt volt, hogy a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium II.b osztálya “Másság Hetet” rendezett, a kisebbségi kérdés egészét áttekintve.
A Raoul Wallenberg Alapítvánnyal közösen megindítjuk a Wallenberg Füzeteket. Ennek első darabja az 1992-es Wallenberg kiállítás anyagát dolgozta fel.
Az interetnikus, különösen a cigányellenes atrocitások szakszerű jogi kezelésére, jogi képviselet ellátása érdekében kialakul az együttműködés a NEKI-vel és a Roma Polgárjogi Alapítvánnyal.
· Pl. Kálózi, budaörsi, baracskai, esztergomi, székesfehérvári, tiszabői esetek feltárása és jogi képviselet ellátása.
Az “Anna Frankok Magyarországon” c. kiállítás utaztatása az Országban.
„ Vagon kiállítás.” A Józsefvárosi Pályaudvaron felállított és a zsidó deportálásokra emlékeztető vagonok, fotókiállítás és tárgyi emlékek. A kiállítás szállításáról a MÁV gondoskodott. Budapest Józsefváros, Pécs, Szeged, Miskolc.
Holokauszt emlékkiállítás a Várban. Társszervezők voltunk.
Humor és rendszerváltás c. vita az Egyesület Ifjúsági Csoportja szervezésében, neves személyiségekkel.
Megkezdjük a Betegjogi tanácsadást a Lánc szövetséggel közösen.
A Székesfehérvári Polgári Páholy és a helyi Wallenberg csoportunk politikatudományi, történeti és filozófiai konferenciája a tolerancia kérdéseiről és kezelésének lehetőségeiről.
Aug. 4. Koszorúzás a budai Wallenberg szobornál. Emlékbeszédet Izrael Állam Magyarországi Nagykövete tartja.
Nyílt levél dr. Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a Szabó Albertet és újfasiszta társait a vadak alól felmentő bírósági döntés miatt. Ismét napirendre vetettük a BTK módosításának az igényét.
Az IPRA (Nemzetközi PR Szövetség) budapesti konferenciája antirasszista szekciójának szervezése és részvétel a szekció munkájában.
Alsóvadászi-i cigányellenes atrocitások tényfeltárása a Kisebbségjogi Ombudsmannal.
„Veszélyeztetett kisebbségek, veszélyben a demokrácia?” c. vitafórum a parlamenti pártok képviselőivel.
Roma Kápolna avatásán vettünk részt.
A Nemzetközi Zsidó Tanács és a Keresztény-Zsidó Társaság 3 napos elméleti konferenciája Debrecenben. Szervezők és néhány szekció vezetői voltunk.
„Befogadó Magyarország”. Történettudományi konferencia az MTA Elnöke és a rendszerváltást követő művelődési miniszterek védnökségével.
A budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban történő antiszemita atrocitások kivizsgálása a Kisebbségjogi Ombudsman közreműködésével.
Vita és beszélgetés a cigányellenes közhangulatról a Szeged Rendőr Főkapitányával, a Szegedi JATE AJTK szervezésében, egyesületünk részvételével.
Bogácsi cigányellenes atrocitások kivizsgálásának kezdeményezése.
Egyesületünk székesfehérvári csoportja és a helyi Hit Gyülekezete rendbe hozza városi zsidó temetőt.
Bekapcsolódtunk a menekültügyi visszásságok problémakezelésébe, a törvényt előkészítő egyeztetésekbe. Együttműködés a MEJOK, a Helsinki Bizottság, a Menedék Egyesület és a Vörös Kereszttel.
Aug. 4. Koszorúzás a budai Wallenberg szobornál. Emlékbeszédet mond Jeszenszky Géza. A megemlékezésen részt vett és koszorút helyezett el más közéleti személyiségek mellett az USA szenátora Tom Lantos is.
„A kirekesztés gyökerei Magyarországon” c. tudományos konferencia. (A Befogadó Magyarország c. konferencia folytatása.)
Nagy politikai vihart korbácsoló esemény volt Székesfehérváron a Rádió utcai cigány családok kálváriája. Az évek óta húzódó gond, 1997 végére és a következő év elejére, országos problémává nőtte ki magát. Egyesületünk több tagja közreműködött az ügy kezelésében – részben más emberi-jogi szervezet tagjaként, részben velük együttműködve.
Részt vettünk a Menedékjogi törvényt előkészítő vitákban. A kérdésben érintett emberi jogi szervezetek közötti szakmai egyeztetéseket szerveztünk. A Helsinki Bizottsággal együtt, a törvényjavaslat záró szavazását megelőzően levélben kerestük meg az összes országgyűlési képviselőt, a szakmai és humánus szempontok figyelembevételét kérve. Javaslataink egy részét az Országgyűlés akceptálta.
Január 17.-én a Wallenberg utcában megtartottuk hagyományosnak mondható gyertyás megemlékezésünket. Ünnepi beszédet dr. Szécsi József a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára mondott. Augusztus 4.-én a budai Wallenberg szobornál koszorúztunk. Itt dr. Csejtei István, Magyarország izraeli nagykövete tartott ünnepi megemlékezést. Mind két helyen részt vett számos külképviseleti vezető és társ szervezeteink részéről is többen.
Márciusban levélben fordultunk az Országgyűlési választáson induló pártok vezetőihez, hogy kampányaik hangvétele ne sértse egyetlen magyarországi etnikai, vallási, vagy egészségügyi kisebbség emberi jogait. A megkeresésünkre reagáló pártok és vezetőik – a MIÉP sajátos levelét kivéve – elfogadták szempontjainkat.
Egyesületünk közreműködésével több érdekelt civil, emberi-jogi szervezet létrehozta Magyar Honvédség Civil Kontrollja Társaságot, melyben mi bizonyos szervezési munkán felül, profilunknak megfelelően vállalunk szerepet.
Június 8.-án egyesületünk Szegedi Csoportja szervezett Fórumot a Város és a Megye kisebbségi emberi-jogi gondjairól. A helyi nemzetiségi szervezetek jelenlévő tagjai és vezetői ütköztették véleményüket a városi vezetőséggel. A vitában részt vett és felszólalt dr. Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos is.
Szervezőként közreműködői voltunk a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete 1998 november 4.-debreceni konferenciájának: „Mondjunk nemet a rasszizmusra” címmel. Más előadók mellett, Egyesületünk több tagja előadóként is felszólalt.
A II. világháború után, közadakozásból elkészített, de közvetlenül a felállítása előtt Debrecenbe “száműzött” Wallenberg emlékmű Budapestre történő visszaszállításának kezdeményezése, együttműködve a Wallenberg Szobor Bizottsággal.
Az Amnesty International kezdeményezéséhez kapcsolódtunk, az ENSZ Alapokmánya kihirdetése 50. Évfordulójára hirdetett aláírásgyűjtő akciók szervezésének munkájához mi is hozzá járultunk.
A Wallenberg nevét viselő nemzetközi szervezetekkel folytatandó együttműködés érdekében kapcsolatfelvétel, egyeztetés, közös felhívások és tiltakozások kiadása.
Több emberi-jogi, kisebbségvédelmi kérdésben fórumok szervezése, valamint állásfoglalás kiadása és több publikáció.
Augusztus 4.-én a budai Wallenberg szobornál koszorúztunk. Itt Bencze B. György (Budapest II. kerületi polgármestere) tartott ünnepi megemlékezést.
Június 29-30. Fontos esemény volt egyesületünk életében, amikor Kofi és Nane Annan (az ENSZ főtitkára és feleségével) találkoztunk. Nane Annan, Raoul Wallenberg unokahúga számára a budapesti programját a mi közreműködésünkkel szervezték. Elhívtuk a Baross utcai irodánkba is, találkozott az elnökséggel és megismerte egyesületünk történetét és legfontosabb tevékenységi köreit. Az ügyvivők kíséretében elvittük több Wallenberg emlékhelyre. Kofi és Nane Annan a Szent István parki Wallenberg-szobornál közösen tartottunk megemlékezést. Itt jelen Budapest főpolgármestere (Demszky Gábor) és az USA nagykövete (Peter Tufo).
Nane Annannal való előzetes egyeztetés után Június 30-án jelentettük be, hogy Raoul Wallenberg emlékére “Embermentők napját” kezdeményezünk.
Január 9.-én az egyesületünk Elnöksége és Székesfehérvári szervezetünk a térség kisebbségi és emberi-jogi helyzetének értékelése céljából tartott megbeszélést. A megbeszélésen különös hangsúlyt kapott a romák problémája, a zámolyi romákkal kapcsolatos aktuális ügyek. A sajtó számára is érdekesnek bizonyult rendezvényen a kérdésben érintett megyei és városi vezetők is megjelentek.
Mint ismeretes 2001. Évtől Pokorni Zoltán oktatási miniszter (egyesületünk alapító tagja) kezdeményezésére minden év április 16.-án az iskolák kötelesek megemlékezni a Holocaustról. Ehhez készített tanári segédkönyv elkészítésében szakmai közreműködést vállalt egyesületünk is. Örömmel tapasztaltuk, hogy javaslatainkat kivétel nélkül megfogadták a könyv szerzői. A könyvben külön fejezet foglalkozik Wallenberg tevékenységével. (Röviden megemlítik – nem a mi javaslatunkra – még egyesületünk tevékenységét is.)
Január 25.-én a Svédország Magyarországi Nagykövete, Jan Lundvik meghívására résztvettünk a Raoul Wallenberg magyarországi elhurcolását követő eseményeket feltáró – Svéd – Orosz – történész-vegyesbizottság munkáját ismertető jelentés bemutatóján. A rendezvényen – különösen szakértő tagjaink – tevékenyen vettünk részt.
Március 2-4 között Párizsban tartott nemzetközi emberi-jogi konferencián, melynek elsősorban a romák helyzete volt a tárgya, részt vettünk és felszólalt Hell István is.
Nagysikerű osztályfőnöki órát tartott március 19.-én és 21.-én Báthori Lászlóné elnökségi tagunk, egy zuglói általános iskolában, hasonló és nagysikerű előadást tartott április 17.-én a gyömrői Ipari Szakképző Iskola hallgató és tanárai elött. Wimmer Gyulánét – aki együttműködött Raoul Wallenberggel is – egyúttal személyes élményeiről is hallgatták április 18.-án Budapesten, a Berzsenyi Gimnáziumban megtartott előadásán.
Május 8.-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Raoul Wallenbergről elnevezett Collegium Budapest Vendégház. Két napos emberi-jogi szeminárium kísérte a rendezvényt, melyen egyesületünk több tagja is részt vett. Itt találkoztunk Nina Lagergrennel, Raoul Wallenberg húgával és Jacob Wallenberggel, a “Knut och Alice Wallenbergs Stiftelse” elnökével.
Májusban a Raoul Wallenberg Egyesület és a Berlini Magyar Kulturális Intézet Wallenberg kiállítást rendezett. A 14.-i megnyitóhoz kétnapos konferencia kapcsolódott, melyen két szakértőnk – Ember Mária és Bajtay Péter történész – is előadást tartott.
A MIÉP július 30.-án egy különös hangvételű sajtótájékoztatót tartott az FTC tulajdonosváltása tárgyában. Egyesületünk – néhány más szervezettel együtt – feljelentést tett a Btk. 269.§ b. pontjába ütköző, közösség elleni izgatás bűncselekményének alapos gyanúja miatt. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal megtagadta a nyomozást.
Baruch Tenembaum és Yoav Tenembaum, a Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány alapító elnöke október 6.-án Budapesten találkozott egyesületünk több elnökségi tagjával. A további együttműködés lehetőségeiről tárgyaltunk.
Október 8.-án emléktábla leleplezése a mai osztrák nagykövetség falán. Czinder Antal szobrászművész – tagtársunk – által készült el a Wallenberg 1945 januári letartóztatására emlékeztető tábla. Felállításában egy osztrák alapítvány mellett a Raoul Wallenberg Alapítvány és több magánszemély is segített anyagilag. Avató beszédet mondott Vizi E. Szilveszter, MTA elnöke, Yoav Tanembaum, az International Wallenberg Foundation alalnöke, Stefan Carlsson svéd nagykövet is.
Január 17.-én a Szent István parki új Wallenberg szobornál tartottuk meg hagyományos megemlékezésünket. Beszédet Schiffer János, Budapest főpolgármester-helyettese mondott.
A január 17.-i megemlékezésen jelentette be egyesületünk, hogy a 2002.évet Raoul Wallenberg emlékévnek nyilvánítja.
Január 17.-én több civil szervezettel közösen emlékeztünk meg a Kossuth téren a gettó 1945.évi felszabadulásáról. Beszédet mondtak: Kardos Péter főrabbi, Demszky Gábor főpolgármester, Martonyi János külügyminiszter, Szántó T. Gábor a Szombat főszerkesztője.
Februárban az Interneten nemzetközi felhívást tettünk közzé a toleráns közgondolkodásért.
Az év folyamán az ország több városába jutott el „A Humánum lovagja” c. fotótárlat, mely bemutatta Raoul Wallenberg budapesti embermentő tevékenységének főbb pillanatait. Szombathely, Győr, Budapest, Veszprém, Szolnok, Miskolc. Mindenhol nagy sajtónyilvánosság kíséretében. A kiállítás anyagát Christoph Gann német történész állította össze, és németországi és ausztriai bemutatása után juttatta el Magyarországra. A vándorkiállítás szervezői és támogatói, egyesületünk mellett: a Holocaust Dokumentációs Központ, az Oktatási Minisztérium, a Jad Vasem Baráti Kör és a Raoul Wallenberg Alapítvány.
Április 16.-án, a Holokauszt emléknap központi rendezvényévé vált a „Humánum lovagja” kiállítás budapesti megnyitása. Beszédet mondott: Pálinkás József akadémikus, oktatási miniszter, Günter Birbaum, Ausztria nagykövete, Steffan Carlsson, Svédország nagykövete, Szita Szabolcs történész, a Holocaust Dokumentációs Központ vezetője.
Augusztus 2.-án felavattuk Langfelder Vilmos – Raoul Wallenberg közvetlen segítőtársának – emléktábláját, egykori lakása falán az Andrássy út 36 falán. A táblát Czinder Antal szobrászművész, tagtársunk készítette. Avatóbeszédek hangzottak el: Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Szászfalvi László, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága elnöke, Per Anger, a svéd Wallenberg Társaság elnöke, Baruch Tanembaum, az International Raoul Wallenberg Foundation részéről.
Augusztus 3.-án a Holocaust Dokumentációs Központtal közösen rendezett esemény volt a Pepsi-Sziget Holokauszt Sátorban: beszélgetés fiatalokkal a gyűlöletkeltésről, rasszizmusról, toleranciáról, az ezirányú egyéni és társadalmi felelősség kérdéseiről.
Augusztus 4.-én, Wallenberg születésnapja egy reprezentatív emléknappá vált és egy napra ismét megnyílt a „Humánum lovagja” kiállítás a XIII. kerület egyik védett háza pincéjében. Beszédet mondott Demszky Gábor főpolgármester, Tóth József, a XIII.kerület polgármestere. Délelött koszorúzás a Szent István parki Wallenberg emlékműnél. Mádl Ferenc köszöntő levelét is felolvastuk. Emlékséta az egykori „nemzetközi gettó” (védett házak) területén. A túlélők visszaemlékezéseivel.
November 11. A Keresztény-Zsidó Társasággal közösen szervezetünk kerek asztal beszélgetést, „Holokauszt tagadása – Antidiszkriminációs Törvény” címmel. Résztvevők: Bócz Endre miniszteri főtanácsadó, Dobnem Győző lelkész, Kaltenbach Jenő ombudsman, Róbert László újságíró, Szécsi József teológus, a KZST elnöke.
Decemberben részt vettünk a svéd nagykövetség a Wallenberg évvel kapcsolatos programján.
Augusztus 3.-án találkozó és megbeszélés a Nemzetközi Wallenberg Alapítvány - International Raoul Wallenberg Foundation (IRWF) – képviselőjével, Marcos Resnizkyvel, a szervezet európai megbízottjával.
Augusztus 4.-én koszorúzás a Szilágyi Erzsébet fasorban a Wallenberg szobornál. Beszédet mondott Dávid Ibolya az Országgyűlés alelnöke és a Marcos Resnizky. Az ünnepség után kötetlen beszélgetésre került sor Marcos Resnizkyvel.
Szeptemberben egyesületünk képviseletében találkoztunk New York-ban az IRWF ottani munkatársaival, köztük az alelnökkel, Abigail Tenembaummal. Mind a budapesti, mind a New York-i találkozón sor került a további együttműködési lehetőségek megbeszélésére.
Októberben rész vettünk a Wallenberg kiállítás megnyitásán Kanadában. A Raoul Wallenberg Nemzeközi Mozgalom az Emberiességért (RW International Movement for Humanity - RWIMH) kanadai székhelyű mozgalommal kb. egy éve kerültünk kapcsolatba. Az elmúlt év októberében kereste meg egyesületünket a külügyminisztérium közvetítésével Pap László montreali magyar főkonzul, hogy a kanadaiak szeretnék felvenni velünk a kapcsolatot, és egy közös kiállítás lehetőségét is fölvetették. A megnyitón egyesületünk két tagja is részt vehetett az OM és a főváros támogatásával.
A látogatás kapcsán több találkozóra is sor került a RWIMH vezetőivel, köztük az alapító elnökkel, Dr. Vera Parnes-szel, ahol a további együttműködés és információcsere lehetőségeit is megtárgyaltuk. Egyesületünk képviselői találkoztak a Kanadai Zsidó Kongresszus tartományi vezetőivel, és megtekintették a Holocaust emlék-múzeumot. Magyar származású Holocaust-túlélőkkel baráti találkozón vettek részt.
Tiltakoztunk a berlini Wallenberg iskola bezárása ellen.
Tiltakoztunk a Kőszegen rendezett Szálasit méltató kiállítás ellen.
Egyesületünket rendszeresen megkeresik különböző magánszemélyek (ebben az évben svéd, izraeli, amerikai) és szervezetek, hogy segítsünk Wallenbergre és emlékének ápolására vonatkozó kérdésekben (pl. diplomamunkák, doktori értekezésekhez való adatszolgáltatás), valamint a budapesti Wallenberg-emlékhelyek meglátogatásának megszervezésében.
Több szervezet együttműködésével kezdeményezésünkre meghirdetésre került a Csalog Zsolt Díj, amelynek első átadása már meg is történt.
Megbeszélést folytattunk a Holocaust Dokumentációs Központ Alapítvány vezetőivel szervezeteink együttműködéséről.
A Főpolgármesteri Hivatalban, majd a BM Dunapalotában történő bemutatása után további 10 magyar nagyvárosban vándorkiállításként bemutatjuk a Raoul Wallenberg magyarországi tevékenységét és életét bemutató kiállítást.
Igen előre haladott tárgyalásban vagyunk külföldi és hazai támogatóinkkal és segítőinkkel, hogy a belvárosban kialakítsunk egy Raoul Wallenberg emlékközpontot, amely általános bázisa lesz az embermentők tevékenységének, folyamatos bemutatásának, majd egy állandó Wallenberg kiállításnak és gyűjti az embermentéssel összefüggő dokumentumokat, cikkeket és ezzel összefüggő oktatásokat és rendezvényeket is szervezi (egyben székhelye is lesz a Raoul Wallenberg Alapítványnak és Egyesületnek egyaránt).
Végezetül tájékoztatni szeretném a jelenlévőket arról is, hogy szeptember 10-én az alapítvány és egyesület elnökei aláírásával mind hazai, mind nemzetközi szinten elindítottunk egy olyan nyilatkozatot, amely nemzetközi összefogásra szólít fel az egyre erősödő terror és terrorizmus ellen. (A dokumentum itt is rendelkezésre áll és megtekinthető.)
Budapest, 2004. szeptember 23.
dr. Sebes József